Ma: 2018.11.19.
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info






 
Vissza a főoldalra
Tényi István a Privatkopo.hu cikke nyomán a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult a brutális jászberényi rendőrök ügyében
Privatkopo.hu 2018.11.08. 9:44:00

Tényi István arról tájékoztatta a Privatkopo.hu bűnügyi portált, hogy tegnap bejelentést tett - hivatali visszaélés bűntette miatt - a Központi Nyomozó Főügyészségen azok ellen a brutális jászberényi rendőrök ellen, akik két napja három kiskorú akaratát megtörve, durván eljárva, elszakították őket az édesanyjuktól.



 

„Tisztelt Privatkopo.hu Szerkesztőség!

Cikkükre hivatkozva a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordultam.

Üdv.:

Tényi István”

A bejelentés szövege:

BEJELENTÉS

Tárgy: Hivatali visszaélés bűntett gyanúja

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Bejelentést teszek ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt. Indoklás 2018. évi november hó 06. napon 11 óra 14 perckor beszámoló jelent meg a Privatkopo.hu oldalon „Brutális rendőri fellépés Jászberényben: kisgyermekeket fogtak el a zsaruk, a kicsik félelmükben összepisilték magukat” címmel

A cikk elektronikus elérhetősége: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=brutalisakcio&MN=Joghalo&LN=Hungarian

A cikk teljes szövege mellékelve.

A sajtóanyagban közölt adatok - bizonyítottság esetén - a hivatali visszaélés bűntett gyanújára utalnak.

A Btk. 305. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

Vizsgálni kell - illetve a nyomozás elrendelésének feltétele - hogy hivatalos személy hivatali működése körében, közhatalmi funkciót ellátva fejtette ki tevékenységét.

A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai - amelyeket a törvény a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba szedve tartalmaz - a hivatali kötelesség megszegése, a hivatali hatáskör túllépése (amikor a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga), vagy a hivatali helyzettel való visszaélés. Ez utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlása értendő. A fenti magatartással a hivatalos személyek - vagy mások - jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hátrányt az elkövetőtől eltérő, más személynek kell elszenvednie, az előny akár a tettesnél is, akár más személynél is megjelenhet.

Ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonásra kerülhessen sor, a bűncselekmény összes törvényi tényállási elemének meg kell valósulnia. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül a leggyakoribb a hivatali kötelesség megszegése, amely a hivatali működésre vonatkozó szabályok - azaz a konkrét jogszabályok, szabályzatok, belső utasítások, vezetői intézkedések, körlevelek, sőt akár a rendeltetésszerű hivatali működés kialakított gyakorlatának megszegését jelenti. A hatáskör túllépése, azaz a 6 hatáskörön kívül eső tevékenység kifejtése, illetve a hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélés ritkábban fordul elő. Utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, jogszabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlás értendő. Ilyen magatartás lehet pl. a hivatali helyzetből eredő tekintély, függőség, ismertség magáncélra történő felhasználása. A bűncselekmény alanya hivatalos személy lehet. A jogalkalmazói gyakorlatban speciális alannyá válás további feltétele, hogy a hivatalos személy a hivatali működése körében fejtse ki tevékenységét, azaz közhatalmi funkciót lásson el, közigazgatási-hatósági ügyben járjon el. Ez akkor áll fenn, ha az eljáró szerv közhatalmi jogosítványával élve, egyoldalú akaratnyilvánítás révén hozza meg döntését, mely jellemzően az ügyfél számára jogot vagy kötelezettséget állapít meg, és határozatának maga szervez érvényt. (…)

A Btk. 127. § (1) bekezdés értelmében e törvény alkalmazásában hivatalos személynek minősül -egyebek mellett - a rendőrség hivatásos állományú tagja.

A Be. 696. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében katonai bűntetőeljárásnak van helye - egyebek mellett - a rendőrség hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más (nem katonai) bűncselekmény esetén.

A Be. 700. § (1) bekezdés értelmében a katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészség látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el. A Be. 29. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

A Be. 4. § (1) bekezdése alapján az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást. 8 Indítványozom, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján a Tisztelt Ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.

A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem.

Budapest, 2018. évi november hó 07. napján

Tisztelettel:

ifj. Tényi István s.k.”

 
Top cikkek
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Titkok és szolgák: a hülyének nézett ország
Lázár János „zseniális” üzleti húzása: bannerekért adta el a vásárhelyi iskola épületét egy szexiparban (is) érdekelt internetes cégnek
Egy úr a zűrből: százmilliókkal károsíthatott meg magánszemélyeket (is) az Electro World vezére!
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat